2022. szeptember 15., csütörtök

Indulhat egészen kicsiben

A New Deal és a Marshall-terv példáiból sokat tanulhatunk. Mindkettő akadozva indult, időnként kísérletezgetésbe fordult, és menet közben újabb és újabb korrekciókra szorult. Ebből az a tanulság, hogy nem szükséges minden részletet előre tisztázni. Enélkül is belevághatunk egy nagy és sürgős projektbe, hogy felvegyük a harcot a klímaváltozással, és kivívjuk a társadalmi igazságosságot. Egy ilyen új zöld társadalmi megállapodás bukása vagy sikere a mozgalmakon múlik. A kormányoknak erős társadalmi mozgalmak támogatására lesz szükségük, amelyek követelik a változást. Egy mozgalom azonban indulhat kicsinek is – mint amikor egy svéd iskoláslány a klímaváltozásra figyelmeztető táblájával leül a parlament előtti lépcsőre –, aztán világméretűre duzzadhat.

Forrás: Naomi Klein és Rebecca Stefoff: Hogyan változtassunk meg mindent? c. könyv, 8. fejezet

2022. szeptember 5., hétfő

A nyomor esztétizálása

Létezik a nyomornak ez a politikailag nagyon korrekt esztétizálása, amit a szociofotók szeretnek mutatni. Na, ez a legundorítóbb. Amikor szerencsétlen, megnyomorodott embereket fényképeznek le, és viszik kiállításra a képeket, hogy az milyen szépséges is a maga nemében. És a szalonok népe a kiállításon végtelen részvéttel kortyolja a pezsgőt, miközben gyönyörködik az öregasszony meg a toprongyos csavargó szépséges ráncaiban. Az egykori baloldali szociológus, Pierre Bourdieu csinált egyszer egy vizsgálatot ilyen fotókkal. Egy ráncos öregasszony kezét mutogatta különféle társadalmi osztályok tagjainak. A melósok ocsmánynak mondták a képet, a középosztálybeliek inkább sajnálkoztak, az értelmiségiek meg a felsőbb osztálybeliek pedig szépnek látták.

Forrás: Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz! c. könyv második kiadása, Apu a politikai korrektségről c. fejezet

2022. szeptember 1., csütörtök

Minek mímelni?

Önmagában még nem baj az, ha valami nem tudományos. A valóságot nemcsak a tudománynak van joga leírni, sok más megközelítés is érvényes lehet. Az áltudománnyal az a legfőbb baj, hogy tudománynak maszkírozza magát, vagyis hazudik, ahelyett, hogy felvállalná nyíltan, hogy ez mondjuk mágia, és harsányan hirdetné, hogy nem kizárólag tudományos igazság létezik. Teljesen felesleges a természetgyógyászok fehér köpenye, az energia meg a rezgés fogalmának a használata, nem kéne hogy szükség legyen a mérőműszerekre és a diagramokra. Minek mímelni a tudományt? Nevetséges.

Forrás: Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz! c. könyv második kiadása, Apu álspiritualitásról, giccsről és blöffről c. fejezet

2022. augusztus 25., csütörtök

Készüljetek!

Készüljetek! Azok, akik elfogadják, hogy komplex társadalmaink összeomlásának valószínűsége egyre nő, alkotják majd azokat az első közösségeket, akik tudják, nem maradt mára fontosabb feladat, mint a felkészülés. Mindezzel együtt, a legalaposabb felkészülés sem jelenthet garanciát a számunkra, de mivel véteni nem csupán tettel, de mulasztással is lehet, legalább lelkünk nyugalmáért elmondhatjuk, ha eljön az idő: megtettük, amit megtehettünk. A cél nem lehet más, mint enyhíteni az összeomlás okozta testi és lelki károkat. Ez az erre adott közösségi szintű válasz lényege, és nem az, hogy egyesek a barlangjaikban tovább élnek majd túl, mint mások.

Forrás: Deep Adaptation Hungary - Készülj & Alkalmazkodj nevű Facebook csoport névjegye

2022. augusztus 17., szerda

Honnan tudjuk?

Onnan tudjuk, hogy a gyerekek kezdenek felnőni, hogy elkezdenek olyanokat kérdezni, amire van válasz. Amíg olyant kérdez a gyerek, hogy mit csinál a szél, amikor nem fúj, mit lehet erre válaszolni? Semmiképpen sem azt, hogy olyankor nincs. Ez a helyes válasz, de akkor esetleg megijed, hogy ő sincs, amikor alszik, és megpróbál nem aludni, ami nem helyes. Ilyenkor egy kedves szeretetteljes butaságot kell válaszolni, például, hogy a szél olyankor pihen vagy főz.

Forrás: Mérő László: A 21. század motivációi című előadásából

2022. augusztus 10., szerda

Az ötlet egy válasz

Honnan jönnek az ötleteink? Gyakran kérdeznek erről, nem teljesen komolyan. És én azt válaszolom, szintén nem teljesen komolyan: a levegőből! Ami tulajdonképpen igaz is. Az ember jövet-menet magába szívja, viszont fel kell ismerni. Nem gondolom, hogy a kis lámpa teljesen magától felgyullad, minden alap nélkül, és anélkül, hogy tudnánk miért. Éppen ellenkezőleg: egy ötlet mindig egy válasz. Kell tehát lennie először egy kérdésnek.

Forrás: Alex Randolf az első főállású társasjátékszerző (Aczél Zoltán Facebook bejegyzéséből)

2022. augusztus 5., péntek

Extra lehetőségek

Az ember hosszú gyermekkora élettartamunkhoz viszonyítva hosszabb, mint bármely más fajé. Ez alatt az időszak alatt a fiatal emberi lények a felnőttektől függenek, és mérhetetlen alakíthatóságról tesznek tanúságot - azaz képesek tanulni környezetüktől és kultúrájuktól. Földünkön a legtöbb organizmus elsősorban azokra a genetikai információkra támaszkodik, amelyek előre „be vannak huzalozva” az idegrendszerébe, sokkal inkább, mint azokra az extragenetikus információkra, amelyek élete során összegyűlnek. Az embernél, sőt, az összes emlősöknél ez pont fordítva van. Bár viselkedésünket még mindig jelentős mértékben irányítja genetikai örökségünk, agyunk révén sokkal gazdagabb lehetőségeink nyílnak arra, hogy rövid időegységeken belül új viselkedési és kulturális ösvényeket vágjunk magunknak. Egyfajta alkut kötöttünk a természettel: gyermekeinket nehéz ugyan fölnevelnünk, de az új tudás megszerzésének képessége hatalmasan fokozza az emberi faj fönnmaradásának esélyeit. Ezenfelül mi, emberek, létünk legutóbbi néhány tized százaléknyi időtartama során, nemcsak az extragenetikus, hanem az extraszomatikus tudást is felfedeztük: azt a testünkön kívül tárolt információt, amelynek legnevezetesebb példája az írás.

Forrás: Carl Sagan: Az éden Sárkányai c. könyv, Bevezetés

2022. július 25., hétfő

Mindent szétszórunk

Az anyagmegmaradás nem azt jelenti, hogy végtelenek a felhasználható készleteink. A felhasználás során átalakítjuk, szétszóródik, és többé nem tudjuk összegyűjteni. Hiába van meg, ha számunkra nem használható. Ha kibányásszuk az ezüstércet, kinyerjük az ezüstöt és felhasználjuk mondjuk több milliárd elektronikai eszközben, az utána meglesz máshol, csak annyira szétszórva és kis koncentrációban, hogy azt képtelenség technológiailag értelmezni. De a legkritikusabb helyzettel a foszforkészletek kapcsán kell majd szembenéznünk. A periódusos rendszerben azért vannak az elemek éppen ott, ahol, mert speciális tulajdonságokkal rendelkeznek. Egy-két tulajdonságukat ki lehet váltani, és néhány anyag más anyagokkal helyettesíthető, de a foszfor nem. Az egy evolúciós termék. A csontjaink alapanyaga kalcium-foszfát. Minden ember szervezetében van 800 gramm foszfor, az aminosavakban, a DNS-ben is. A foszfor életfontosságú elem, ezért ez a műtrágyák egyik komponense.

A modern, intenzív mezőgazdaságra szükség van ahhoz, hogy ennyi ember táplálékhoz jusson. Régen szépen megtermelték a növényt, az állat legelt, a trágyáját visszahozták a földre, a maradványait elásták, így visszajutott a foszfor, és maradt a földnek termőereje. Most már jórészt egyirányú a folyamat. A nagyüzemi mezőgazdaság megtermeli az élelmiszert, elszállítjuk a nagyvárosba, megesszük, a foszfor kiürül az emberi szervezetből, megy a csatornába, a folyóba, az óceánba, és volt, nincs. Régen a guanót, a madarak ürülékét használták foszforpótlásra azokon a mezőgazdasági területeken, ahol már kimerült a talaj. Hatalmas guanótelepek léteztek, már a 19. században háborúztak is értük, csakhogy ezeket mára kitermeltük. Már csak foszfátkőzetek vannak, 90 százalékuk Marokkóban. A készlet talán az évszázad végéig kitart.

Forrás: Balavány György által készített interjú Gelencsér András vegyész-légkörkutatóval

2022. július 15., péntek

Micsoda remek procik

A rovarvilág számára mi vagyunk a legkegyetlenebb gyilkosok, és ha a rovarok gondolkodni tudnának, bizonyára arra a meggyőződésre jutnának, hogy az autók ellenük tervezett óriási gyilkológépek. Eközben, őszintén megvallva, alig gondolunk ezekre az apró teremtményekre a szélvédőnkön. Egy általános mesterséges intelligencia (MI), ehhez hasonlóan, annyira más szinten mozogna, lehetséges, hogy eszébe se jutna tettének a ránk mért hatását mérlegelni. Például egyszer csak több számítási kapacitásra lenne szüksége, és ahogy körülnézne, észrevenné azt a néhány milliárd agyat, ami a tévésorozatok követésén túl alig használja ki a rendelkezésére álló memóriát. Micsoda remek tárhely és mennyi párhuzamosan futtatható processzor, gondolná. Majd beúszik a Mátrix főcímzenéje. Eliezer Yudkowsky MI-kutató így írt erről: Az MI nem utál téged, nem is szeret, viszont olyan atomokból állsz össze, amiket ő valami másra hasznosítani tud.

Forrás: Byron Reese: A negyedik kor - okos robotok, tudatos számítógépek és az emberiség jövője c. könyv, 15. fejezet

2022. július 5., kedd

Intelligens megoldás?

Az evolúciós vagy genetikus változások időegységei roppant hosszúak. A nagy lábujj például fontos funkciót tölt be járás közben az egyensúlyozásban; kifejlődése körülbelül tízmillió évet igényelt. Ma azonban már nincs tízmillió évünk rá, hogy kivárjuk a következő előrelépést. A korban, amelyben élünk, világunk eddig példátlan ütemben változik, és bár e változásokat túlnyomórészt mi magunk hozzuk létre, nem tekinthetünk el tőlük. Igazodnunk és alkalmazkodnunk kell hozzájuk, és irányítanunk kell őket, különben elpusztulunk. Azokkal a gyorsan változó körülményekkel, amelyekkel fajunknak szembe kell néznie, csak egy extragenetikus tanulási rendszer lehet képes megbirkózni. Így hát az emberi intelligencia új keletű gyors evolúciója nemcsak oka, hanem egyben az egyetlen elképzelhető megoldása is a bennünket szorongató sok súlyos problémának.

Forrás: Carl Sagan: Az éden Sárkányai c. könyv, Bevezetés

2022. június 20., hétfő

Nézünk a dobozra

Csúnya jövő felé haladunk, mert már most is látjuk, hogy a bennünket érő információ mekkora része manipuláció, ami tulajdonképpen, ha társadalmilag nézzük, csak azt a célt szolgálja, hogy az ember békésen bambuljon, mint az idióta, és ne csináljon semmit.

Meg kell tanulni kilépni ebból, de azért azt is lássuk, hogyha mindenki kilépne, akkor káosz lenne. Ezek a tömegtársadalmak ugyanis másképpen nem tudnak működni, mint úgy, hogy kikapcsoljuk belőle az embereket. Ha most mindenki hihetetlenül aktív lenne, és tudatában is lenne annak, hogy ő egy aktív, cselekvő ember, aki lép, dönt, hat, nos, akkor káosz keletkezne perceken belül. Ezzel nem lehet mit kezdeni. Azzal lehet valamit kezdeni, hogy ülnek otthon, és néznek maguk elé a dobozra.

Forrás: Hiszem vagy tudom? Vitaestek hit és tudomány viszonyáról című kötet, Kampis György – Tóth Mihály: Véletlen és teremtés, avagy kockázik-e az Isten? II.

2022. június 10., péntek

Globalizációs analógia

A gazdasági lények egyes fajai is egymásból jönnek létre, akár a darwini evolúcióban. A biológiában egy majdnem globális genetikai kód által generált sokféle élőlénnyel van dolgunk. Az élőlények egyik része globális, a másik lokális. Globális lény például – azaz a világ minden táján tenyészik – a patkány, a csótány, a szúnyog és persze az ember. Lokális lények például azok, amelyek csak a tűzhányók belsejében vagy a szavannákon, tehát a világ egy adott pontján találták meg a fennmaradásukhoz szükséges feltételeket. Vagy a bánáti bazsarózsa, amely sehol a világon, kizárólag a Zengő északi oldalán él meg. Más kérdés, hogy néhány milliárd forintból másutt is lehetne neki életteret teremteni. Vagyis: ha a globalizáció ellen lázad valaki, az nagyjából olyan, mintha a genetikai kód ellen lázadna. Még akkor is, ha komoly okaink vannak rá, hogy lázadjunk ellene, hiszen ki szereti, hogy a természet szúnyogokkal is benépesítette a földbolygót.

Forrás: Mindörökké evolúció című kötet, Mérő László: A pénz biológiája

2022. május 25., szerda

Funkcióváltozás

A komplex szerveknél és szerkezeteknél van egy fontos szempont. Tegyük fel, hogy ha egy olyan bonyolult szerkezet nem is, mint az óra, de egy fogaskerék létrejöhet homokszemcsékből magától a sivatagban. Minek? Ha nincs meg hozzá az a szerkezet, a rugók és áttételek rendszere, amelyben a fogaskeréknek értelme van, akkor minek a fogaskerék? A szemben ugyanígy előfeltételezik egymást az alkatrészek. Vagyis komplex szervek csak egységes egészként tudnak működni. A szárny kialakulására nem az a magyarázat, hogy az az állat, amelyiknek volt egy kicsike bőrredője, több gyereket hagyott hátra, mint amelyiknek nem volt, így aztán a darwini szelekció révén, egyre nagyobb bőrredők jöttek létre, mígnem kialakult a szárny, amellyel már repülni is lehetett. A történet nem így működik, ugyanis azt tételezi fel, hogy valamelyest a közbülső bőrredő-változatokkal is lehetett repülni, holott nem.

A modern biológia szerint nem úgy kell elképzelni ezeket a komplex szerveket, mint adott funkció megvalósítására tett óriási erőfeszítés eredményeit. Nem így alakulnak ki, hanem tulajdonképpen véletlenül, melléktermékként. A tipikusan sikeres történetek az evolúcióban funkcióváltozási történetek. Darwin is megemlít sok ilyen példát. Funkcióváltozáson azt értjük, hogy egy adott szerv adott kialakultsági fokon meghatározott funkciót lát el, később azonban más szerepet vesz fel. A gyíkok szárnya eredetileg valószínűleg hőszabályozásra szolgált. Ma is vannak a gyíkok szárnyszerű szerkezeteinek hőszabályozási funkciói.

Ugyanakkor, ami a szárnyat illeti az sem igaz, hogy teljesen kifejlett szárny kell ahhoz, hogy egy állat repülni tudjon. Siklani is lehet. Ezt teszik a különféle makik és gyíkok a fákon vagy a fák között. A legfontosabb az energia, amivel az élőlények takarékoskodni szoktak. Fákon úgy közlekedni, hogy lemászok az egyikről és felmászok a másikra, hihetetlen energiapocsékolás volna. Ha két fa túl messze van egymástól, kicsi bőrredővel meg lehet segíteni az ugrást, és ezzel evolúciós előnyhöz jutni.

Forrás: Mindörökké evolúció című kötet, Kampis György: Unintelligens tervezettség

2022. május 5., csütörtök

Jegyzetelj papírra!

A hagyományos jegyzetelés több egyedi vonást tartalmaz, ezért fokozottabb agyi aktivitást vált ki, amikor az ember megpróbálja felidézni, mit írt le – derült ki egy japán kutatásból. Szakai Kunijosi, a kutatás vezetője szerint ennek az lehet az oka, hogy a papír formája, a jegyzeteléshez használt tollvonások, sőt, még a papír tapintása is több plusz információt hordoz, mint egy képernyő.

A kutatásban megvizsgálták azt is, hogy mi történik akkor, ha a résztvevők hasonlóan használják a tabletjüket, mint a papírt, vagyis érintőtollal jegyzetelnek rá. A kutatásban résztvevő hallgatók válaszai alapján ezen a teszten is nyert a papír.

A kutatás abból a szempontból nem meglepő, hogy már korábban kiderült, hogy az okoseszközökkel és a nettel valami megváltozott az emberek olvasási szokásaiban: kilóra több betűt fogyasztunk, mint korábban, de az információ eltérő módon rögzül, mint egy fizikálisan is létező könyv vagy újság esetében.

A kutató úgy gondolja, hogy kreatív tevékenységek, például a zeneszerzés vagy az írás is jobban működhet, ha az egyén könnyebben és pontosabban képes felidézni, amire támaszkodik, de fontosnak tartja azt is, hogy már az iskolában bátorítsák a jegyzetfüzet használatát.

Forrás: Dippold Ádám: Jobban emlékszünk arra, amit kézzel jegyzetelünk le c. írása (Qubit)

2022. április 25., hétfő

Megértésre vágyó matematikusok

Heves vita támadt akörül, hogy a négyszín-sejtés számítógépre támaszkodó bizonyítása összhangban van-e a bizonyítás valódi szellemével. Sokakat nyugtalanított a számítógép szerepe, még ha a legtöbben tudták is, hogy a bizonyítás nagyobb valószínűséggel helyes, mint jó náhány másik, amelyik ember kezéből került ki. A bizonyításnak nem kellene vajon elősegítenie a megértést?

A négyszín-sejtés számítógépes bizonyítása inkább a káosz aprólékos feltérképezése volt, mintsem alapos magyarázat. A számítógépre támaszkodó bizonyítás rávilágított arra, hogy a matematika öröme nem kizárólag a végeredményből fakad. A négyszín-sejtésre Appel és Haken által adott bizonyítás nem tölt el a De jó, most már értem! érzésével. Szeretünk osztozni a bizonyítás alkotója által átélt Heuréka! pillanatában.

Forrás: Marcus du Sautoy: Prímszámok zenéje c. könyv, 9. fejezet

2022. április 15., péntek

A határmesgyén

1975-ben Richard Voss és John Clarke, a Berkeley két fizikusa az elektronikus eszközök zaját vizsgálta. Csak úgy szórakozásból kipróbálták módszerüket mindenféle zenén. Meglepő módon azt találták, hogy a különböző típusú zenékben – nyugati vagy keleti, blues dzsessz, klasszikus – mind volt egy közös mintázat: miközben a hangosság és hangmagasság eltért az egyes stílusok közt, a variáció mértéke univerzálisan csökkent a frekvencia inverzével, amit ők 1/f spektrumnak hívtak. Ez azt jelenti, hogy a hosszú variációk ritkábbak, de nincs optimális hossz – akármeddig tarthatnak.

Az 1/f spekrumnak - elméletileg - nincs tipikus időskálája, szemben az elvárásokkal, melyek szerint a versmértékek vagy ütemjelek jelzik a zene típusát. A vizsgálat tehát azt tárta fel, hogy a zene hangmintázatai minden időskálára kiterjedő önhasonlóságokat vagy korrelációkat mutatnak. A fehér zaj állandó spektrumot mutatna, nem lenne korreláció az ingadozások között. A szomszédos hangmagasságok közötti random bolyongás erős korrelációt és 1/f^2 spektrumot mutatna. Mint Voss és Clarke megmutatta, valahol közöttük helyezkedik el Bach, a Beatles, és minden más, amit a rádióban hallani.

Ösztönös ráérzéssel ez azt jelenti, hogy a jó zene a megjósolhatóság és a megjósolhatatlanság határmesgyéjén él. Ha bekapcsoljuk a rádiót, meglepetést akarunk – de nem túl sokat.

Forrás: Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben, Ideális elméletek c. fejezet

2022. április 5., kedd

Nem értés szorongást szül

Egyre mélyebbre hatolva használjuk a világot, de egyre kevésbé értjük. Már régen nem tudjuk átlátni saját kultúránk teljességét. A nem értés szorongásokat szül, s a szorongásoktól mítoszok segítségével akarunk megszabadulni. Főként harsány eszmerendszereket és nagyhangú vezéreket mitizálunk. A politikai hatalom is azoknak a kezébe kerül, akik a legkönnyebben érthető és leghízelgőbb mítoszokat képesek adni a tömegnek. A mítosz igaznak tűnő, de mégis hamis magyarázat. Igen alkalmas arra, hogy időlegesen megnyugtassa az embert, a biztonság és a fölény illúzióját adja neki, felelőtlenül játsszon érzelmeivel, meggyőződésével.

Forrás: Popper Péter: A nem értés zűrzavara c. könyv ajánlójából

2022. március 24., csütörtök

Csak szelíd úton

Bolyai Jánosnak egy 1858-ból származó feljegyzése szerint a forradalom megállította az ipar és a kereskedelem kerekét, sok felesleges vérontást követelt, az intelligencia csonkulását okozta. Tanulságként leszűri: csak békés úton, művelődésfejlesztéssel kell a társadalmi haladást, az emberi boldogulást munkálni. Pozitív történelmi tettek nem valósíthatók meg erőszak útján. A társadalom életében feltétlenül szükség van javításra, módosításra, de csak szelíd úton, okszerű meggondolással, senkinek testi-lelki sérelmet nem okozva. Mindenkinek joga van a jobb életre, de nem azon az áron, hogy ezzel árt másnak.

Az alnép magára soha nem indít forradalmat – írja. Csak műveltebb alosztályból származók vagy elszegényedett főosztályból eredettek képesek forradalmi mozgalmakat szervezni, a kalitkába szorított erőket célirányosan felszabadítani. De ha nem gyűlnek fel haragvó energiák, akkor a lázadás szellemének nincs mit a szekere elébe fognia. Ha a nép boldogul – nem gondol forradalomra.

Forrás: Benkő Samu: Bolyai János vallomásai c. könyv, Keserves vasidőre jutva c. fejezet

2022. március 17., csütörtök

Fölnagyítás

Komoly teljesítmény sohasem fakad alázatból. Egy professzor legfőbb feladatai közé tartozik az, bármi legyen is a szakterülete, hogy némiképp fölnagyítsa tárgyának és azon belül saját szerepének fontosságát. Aki folyton azt kérdezi: Érdemes-e ezzel foglalkoznom?, vagy Vajon én vagyok erre a megfelelő ember?, az nem viszi sokra, és elbizonytalanítja a környezetét. Kicsit szemellenzősen kell néznie a dolgokat, és kissé többre kell tartania a szakmáját és önmagát, mint amennyit valójában érnek. Ez nem túl nehéz; azt már nehezebb elkerülni, hogy túlságosan szemellenzős legyen, s ezzel nevetségessé tegye a tárgyát és saját magát.

Forrás: G. H. Hardy: Egy matematikus védőbeszéde

2022. március 8., kedd

A kemény munka öröme

Alighanem olyan fajt tisztelhetünk magunkban, melynek a fejlődése során sikerült két sor ellentétes irányú genetikai instrukcióból a lehető legtöbbet kihozni. Egyrészt – energiánkkal való takarékoskodás és feltöltődésünk érdekében – szeretjük a pihenést, a kényelmet, és a könnyű megoldásokat. Idegrendszerünk felépítésénél fogva élvezi a tétlenséget, és ez a hajlam őseinket igencsak segítette a túlélésben. Másrészt szeretünk célok felé is törekedni. Testünket-lelkünket latba vetni nehéz feladatok megoldása érdekében. Mindkét stratégia hasznos és fontos eszköze a túlélésnek. Az első arra ösztökél bennünket, hogy a nyugalmat keressük, a másik pedig arra sarkall, hogy rúgjuk fel a meglévő állapotot. Ezért vagyunk hajlandóak oly sokan oly sokat áldozni, néha még az életünket is kockára tenni ismeretlen dolgok megismerése, új gondolatok és eljárások megteremtése érdekében, vagy hogy tökéletes szintre fejlesszük valamely tulajdonságunkat. Az a társadalom, amely nem talál többé a kemény munkában örömöt, hanyatlásra van ítélve.

Forrás: Csíkszentmihályi Mihály és Barbara Schneider: Életre hangolva c. könyv, 1. fejezet