A könyv

A matematikában fontos értékelési szempont, hogy amit csinálunk, az szép is legyen. Hardy szerint a szépség az első kritérium: a csúnya matematikának nincs tartós helye a világban. Az elegáns, a szép, a tökéletes bizonyításokra Erdős azt mondta: Ez a bizonyítás a Könyvból való! Erdős szavai a Könyvről: Azt szoktam mondani, Istennek van egy könyve, amelyben minden tétel és a legjobb bizonyítások vannak. Hozzá szoktam tenni: ha nem is hiszel Istenben, a Könyvben hinned kell! És néha még azt is: talán az Isten maga a Könyv.

Forrás: Róka Sándor: Válogatás Erdős Pál kedvenc feladataiból c. könyv, Bevezető

Jegyzetelj papírra!

A hagyományos jegyzetelés több egyedi vonást tartalmaz, ezért fokozottabb agyi aktivitást vált ki, amikor az ember megpróbálja felidézni, mit írt le – derült ki egy japán kutatásból. Szakai Kunijosi, a kutatás vezetője szerint ennek az lehet az oka, hogy a papír formája, a jegyzeteléshez használt tollvonások, sőt, még a papír tapintása is több plusz információt hordoz, mint egy képernyő.

A kutatásban megvizsgálták azt is, hogy mi történik akkor, ha a résztvevők hasonlóan használják a tabletjüket, mint a papírt, vagyis érintőtollal jegyzetelnek rá. A kutatásban résztvevő hallgatók válaszai alapján ezen a teszten is nyert a papír.

A kutatás abból a szempontból nem meglepő, hogy már korábban kiderült, hogy az okoseszközökkel és a nettel valami megváltozott az emberek olvasási szokásaiban: kilóra több betűt fogyasztunk, mint korábban, de az információ eltérő módon rögzül, mint egy fizikálisan is létező könyv vagy újság esetében.

A kutató úgy gondolja, hogy kreatív tevékenységek, például a zeneszerzés vagy az írás is jobban működhet, ha az egyén könnyebben és pontosabban képes felidézni, amire támaszkodik, de fontosnak tartja azt is, hogy már az iskolában bátorítsák a jegyzetfüzet használatát.

Forrás: Dippold Ádám: Jobban emlékszünk arra, amit kézzel jegyzetelünk le c. írása (Qubit)

Emlékezetromlás

Ahogy a tűz átvette az emésztés fárasztó munkájának egy részét, az írással az emlékezést szerveztük ki. Az írás feltalálása előtt, ha valamit tudni akartunk, emlékeznünk kellett rá, mert le nem írhattuk. Az őskorból számos dolog utal arra, mennyivel jobb emlékezőtehetségünk volt, mint manapság, amikor néha egy négyjegyű PIN-kód megjegyzésével is megküzdünk. De az emlékezetromlás nem rögtön az írás feltalálása után következett be, hiszen akkoriban csak alig-alig voltak könyvek. Most, hogy a tudás nagy része egyetlen Google-kereséssel elérhető, a memóriánk még tovább fog romlani.

Forrás: Byron Reese: A negyedik kor - okos robotok, tudatos számítógépek és az emberiség jövője c. könyv, 3. fejezet

Szakterületek komplexitása

Egy tudomány, amelyik eléggé általános és fontos ahhoz, hogy önálló szakmának tekintsék, legfeljebb annyira lehet bonyolult, hogy azért még tanítható legyen: legyenek kiképezhetők a szakemberei és mesterjelöltjei. Ez máris meghatározza, hogy mikor érkezik el az a komplexitáshatár, amikor a tudománynak több külön szaktudományra kell szétbomlania. Meglehetősen hamar: amikor a szaktudomány alapjai már nem szervezhetők néhány ezer sémába.

Ezen a könyvek nem segítenek: a könyvek tartalmazhatják a tényeket, az adatokat, de a gondolkodási sémáknak a fejünkben is együtt kell lenniük, hogy gondolkodni tudjunk. A sémákhoz hozzátartozhat az, hogy alkalmazásukkor egy-egy adatnak külön utána kell nézni, mondjuk könyvekben, de egy séma csak a többi sémával együtt működőképes. A sémák nem a könyvekben vannak, hanem a fejünkben. A sémák dinamikus, állandóan változó, élő dolgok.

Az egyre speciálisabb szakterületek egyre kevésbé tarthatnak igényt arra, hogy külön önálló szakmáknak tekintsék őket. Nincs szükség nagyszámú ennyire speciális szaktudású szakemberre, bár épp arra a tudásra időnként szükség lehet. Máskor a terület mint kutatási irány ígéretes. De a legspeciálisabb szakterület sem lehet komplexebb annál, mint amit egy nagymester képes áttekinteni. Ha nem sikerül egy szakterületen olyan általános elveket felismerni, amelyek csökkentik a bonyolultságát, akkor az a szakterület vagy további, még speciálisabb szakterületekre bomlik, vagy egy idő után abbahagyják a kutatását, továbbfejlesztését.

Az egyes szakmák nyelvét, észjárását a mesterjelölt látásmódja határozza meg. Az elérhető mélységeket pedig a nagymester által még éppen áttekinthető komplexitás. A tudomány nagy pillanatai azok, amikor a nagymester sok bonyolult sémájából kialakul néhány metaszintű séma, amelyek már a mesterjelölt számára is kifejezhetők és értelmezhetők. Ilyenkor következik be hirtelen fejlődés a szakmában, ilyenkor válnak a korábban egyáltalán nem, vagy csak nagymesterek által megoldható problémák rutinszerűen kezelhetővé. Így tette például a DNS szerkezetének feltárása és a genetikai kód megfejtése önálló szakmává a génsebészetet. Az angol kifejezés: genetic engineering még inkább erre utal.

Forrás: Mérő László: Észjárások c. könyv, 12. fejezet