A következő címkéjű bejegyzések mutatása: majom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: majom. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. szeptember 2., szerda

A neuroplaszticitás versenygő jellege

A neuroplaszticitással foglalkozó Michael Merzenich úgy mutatta ki a plaszticitás versengő jellegét, hogy először is feltérképezte egy majom agyát. Az agy feltérképezése azon területek azonosítását jelenti, ahol a különböző mentális funkciók zajlanak. Merzenich elkészítette a majom teljes kéztérképét. Először megérintette a majom első ujját, és megvizsgálta, melyik agyi területen jelentkeznek kisülések. Az adott ujj agyi térképének megtalálása és határainak meghatározása után áttért a második ujjra. Öt egymás melletti területet talált, amelyek az állat öt ujjának feleltek meg.

Ezután amputálta a majom középső ujját, majd néhány hónappal később megismételte a térképezést. Azt találta, hogy a második és negyedik ujj agyi térképei belenőttek abba a területbe, ahol az eredeti térképen a harmadik ujj volt. Mivel a térkép már nem kapott jelzéseket a harmadik ujjtól, és mivel e hiányzó ujj miatt a második és negyedik ujj több munkát kényszerült végezni, ezek átvették a térképen felszabadult területet. Ez egyértelműen szemléltette az agyi térképek dinamikus mivoltát, az agykérgi területekért folyó szüntelen versengést és azt, hogy az agyi erőforrások felosztása a „használd, vagy elveszíted!” elv alapján történik.

Forrás: Norman Doidge: Hogyan gyógyul az agy? c. könyv, Az orvos, aki megsérül, azután meggyógyítja magát c. fejezet

2020. január 6., hétfő

Csak rangidős fajtársaiktól hajlandók tanulni

Robert M. Yerkes munkatársai már rég arra a rendkívül érdekes, sőt izgalmas megállapításra jutottak, hogy a csimpánzok, amelyek utánzás általi tanulásra köztudottan igen alkalmasak, csak rangidős fajtársaiktól hajlandók bármit is eltanulni. E majmok egy csoportjából elkülönítettek egy alacsonyabb rangú egyedet, és megtanították arra, hogy a külön erre a célra szerkesztett etetőkészülékből kiszedjen egy banánt. Amikor a majom mellé a készülékhez odavitték a csoport többi tagját is, a rangban fölötte állók megpróbálták ugyan tőle elszedni a banánt, de hogy a megvetett lényt munkáka közben megfigyeljék, és a módszert esetlegesen eltanulják, az eszükbe sem jutott! Ekkor a kutatók a rangidős majmot is megtanították a banángép kezelésére, és azt tapasztalták, hogy társai fenntartás nélkül utánozni kezdték őt, és elsajátították „tudományát”.

Forrás: Konrad Lorenz: Az agresszió c. könyv, Mire jó a rossz? c. fejezet