A neuroplaszticitás versenygő jellege

A neuroplaszticitással foglalkozó Michael Merzenich úgy mutatta ki a plaszticitás versengő jellegét, hogy először is feltérképezte egy majom agyát. Az agy feltérképezése azon területek azonosítását jelenti, ahol a különböző mentális funkciók zajlanak. Merzenich elkészítette a majom teljes kéztérképét. Először megérintette a majom első ujját, és megvizsgálta, melyik agyi területen jelentkeznek kisülések. Az adott ujj agyi térképének megtalálása és határainak meghatározása után áttért a második ujjra. Öt egymás melletti területet talált, amelyek az állat öt ujjának feleltek meg.

Ezután amputálta a majom középső ujját, majd néhány hónappal később megismételte a térképezést. Azt találta, hogy a második és negyedik ujj agyi térképei belenőttek abba a területbe, ahol az eredeti térképen a harmadik ujj volt. Mivel a térkép már nem kapott jelzéseket a harmadik ujjtól, és mivel e hiányzó ujj miatt a második és negyedik ujj több munkát kényszerült végezni, ezek átvették a térképen felszabadult területet. Ez egyértelműen szemléltette az agyi térképek dinamikus mivoltát, az agykérgi területekért folyó szüntelen versengést és azt, hogy az agyi erőforrások felosztása a „használd, vagy elveszíted!” elv alapján történik.

Forrás: Norman Doidge: Hogyan gyógyul az agy? c. könyv, Az orvos, aki megsérül, azután meggyógyítja magát c. fejezet

Csak rangidős fajtársaiktól hajlandók tanulni

Robert M. Yerkes munkatársai már rég arra a rendkívül érdekes, sőt izgalmas megállapításra jutottak, hogy a csimpánzok, amelyek utánzás általi tanulásra köztudottan igen alkalmasak, csak rangidős fajtársaiktól hajlandók bármit is eltanulni. E majmok egy csoportjából elkülönítettek egy alacsonyabb rangú egyedet, és megtanították arra, hogy a külön erre a célra szerkesztett etetőkészülékből kiszedjen egy banánt. Amikor a majom mellé a készülékhez odavitték a csoport többi tagját is, a rangban fölötte állók megpróbálták ugyan tőle elszedni a banánt, de hogy a megvetett lényt munkáka közben megfigyeljék, és a módszert esetlegesen eltanulják, az eszükbe sem jutott! Ekkor a kutatók a rangidős majmot is megtanították a banángép kezelésére, és azt tapasztalták, hogy társai fenntartás nélkül utánozni kezdték őt, és elsajátították „tudományát”.

Forrás: Konrad Lorenz: Az agresszió c. könyv, Mire jó a rossz? c. fejezet