Kandel, a Nobel-díjas neurobiológus egy kultúrtörténeti könyvében felveti, hogy a modern festészet kísérletező korszakát a fényképezés indította el. A fényképezéstől kezdve az egyre hitelesebb festés zsákutcának bizonyult. A művészek elkezdtek kísérletezni a jelölővel, felbontották azt. De kísérleteztek a jelölttel is, például elemeire bontva az arcot vagy az azon megjelenő érzelmeket. Kandel és a szintén neurobiológus Zeki rámutatnak arra, hogy a modern tudományos látáskutatás a művészet nyomdokain haladt, amikor a tudósok magát a látást próbálták meg felbontani, nem csupán a látványt. A tudományos dekomponálás mintája a művészi dekompozíció volt. Zeki a dekomponált modern festményeket mint szuperingereket használja kísérleteiben (mondriánozásnak nevezi ezt az eljárást), hogy például a forma- és színfeldolgozás függetlenségét bemutassa.
Forrás: A határok Átlépése c. könyv, Pléh Csaba: A látvány egészlegessége és az izomorfizmus fogalma a pszichológia történetében c. tanulmány
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nobel-díj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nobel-díj. Összes bejegyzés megjelenítése
2022. február 10., csütörtök
2022. január 19., szerda
Genetikai forradalom
A kamrában hónapokon át, rothadás nélkül érő paradicsom. A klímaváltozást jobban tűrő növények. A malária terjesztésére képtelen szúnyogok. Szuperizmos rendőr- és katonai kutyák. Tehenek szarv nélkül.
Ezek az organizmusok talán túlzásnak tűnnek, pedig már léteznek a génszerkesztésnek köszönhetően. S mindez csak a kezdet. Miközben ezeket a sorokat írom [Jennifer A. Doudna kémiai Nobel-díjas], a körülöttünk lévő világot forradalmasítja a CRISPR-Cas9 génszerkesztő technológia, akár készen állunk rá, akár nem. A következő néhány évben ez az új biotechnológia nagyobb terméshozamú növényeket, egészségesebb állatállományt és táplálóbb élelmiszereket fog biztosítani. Néhány évtizeden belül akár olyan genetikailag módosított sertések is születhetnek, amelyek szervdonorként szolgálhatnak az ember számára – de akár gyapjas mamutok, szárnyas gyíkok és egyszarvúak is létezhetnek majd. Nem viccelek!
Számomra is megdöbbentő a felismerés, hogy a földi élet történetében új korszak küszöbén állunk – egy olyan korszak előtt, amelyben az ember soha nem látott mértékű ellenőrzést gyakorolhat a bolygónkon élő fajok genetikai összetétele fölött. Ha ezt a képességünket építő jellegű dologra irányítjuk, az eredmények csodálatosak lehetnek, de lehetnek nem szándékos vagy akár végzetes következményeik is.
Forrás: Jennifer A. Doudna, Samuel H. Sternberg: Meghekkelt teremtés c. könyv, A CRISPR-állatsereglet c. fejezet
Ezek az organizmusok talán túlzásnak tűnnek, pedig már léteznek a génszerkesztésnek köszönhetően. S mindez csak a kezdet. Miközben ezeket a sorokat írom [Jennifer A. Doudna kémiai Nobel-díjas], a körülöttünk lévő világot forradalmasítja a CRISPR-Cas9 génszerkesztő technológia, akár készen állunk rá, akár nem. A következő néhány évben ez az új biotechnológia nagyobb terméshozamú növényeket, egészségesebb állatállományt és táplálóbb élelmiszereket fog biztosítani. Néhány évtizeden belül akár olyan genetikailag módosított sertések is születhetnek, amelyek szervdonorként szolgálhatnak az ember számára – de akár gyapjas mamutok, szárnyas gyíkok és egyszarvúak is létezhetnek majd. Nem viccelek!
Számomra is megdöbbentő a felismerés, hogy a földi élet történetében új korszak küszöbén állunk – egy olyan korszak előtt, amelyben az ember soha nem látott mértékű ellenőrzést gyakorolhat a bolygónkon élő fajok genetikai összetétele fölött. Ha ezt a képességünket építő jellegű dologra irányítjuk, az eredmények csodálatosak lehetnek, de lehetnek nem szándékos vagy akár végzetes következményeik is.
Forrás: Jennifer A. Doudna, Samuel H. Sternberg: Meghekkelt teremtés c. könyv, A CRISPR-állatsereglet c. fejezet
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)