A kamrában hónapokon át, rothadás nélkül érő paradicsom. A klímaváltozást jobban tűrő növények. A malária terjesztésére képtelen szúnyogok. Szuperizmos rendőr- és katonai kutyák. Tehenek szarv nélkül.
Ezek az organizmusok talán túlzásnak tűnnek, pedig már léteznek a génszerkesztésnek köszönhetően. S mindez csak a kezdet. Miközben ezeket a sorokat írom [Jennifer A. Doudna kémiai Nobel-díjas], a körülöttünk lévő világot forradalmasítja a CRISPR-Cas9 génszerkesztő technológia, akár készen állunk rá, akár nem. A következő néhány évben ez az új biotechnológia nagyobb terméshozamú növényeket, egészségesebb állatállományt és táplálóbb élelmiszereket fog biztosítani. Néhány évtizeden belül akár olyan genetikailag módosított sertések is születhetnek, amelyek szervdonorként szolgálhatnak az ember számára – de akár gyapjas mamutok, szárnyas gyíkok és egyszarvúak is létezhetnek majd. Nem viccelek!
Számomra is megdöbbentő a felismerés, hogy a földi élet történetében új korszak küszöbén állunk – egy olyan korszak előtt, amelyben az ember soha nem látott mértékű ellenőrzést gyakorolhat a bolygónkon élő fajok genetikai összetétele fölött. Ha ezt a képességünket építő jellegű dologra irányítjuk, az eredmények csodálatosak lehetnek, de lehetnek nem szándékos vagy akár végzetes következményeik is.
Forrás: Jennifer A. Doudna, Samuel H. Sternberg: Meghekkelt teremtés c. könyv, A CRISPR-állatsereglet c. fejezet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése