A tudatosság a szabadság alapja: minél tudatosabb az ember, minél inkább jelen van, annál szabadabb. Ahogy egy ősi keleti mondás tartja: „Nem az az igazi istenhívő, aki krumplipucolás közben is Istenre gondol, hanem az, aki krumplipucolás közben a krumplipucolásra gondol.” A tudatosság tehát a tett és a tudat egységét jelenti. A szabadság titka az „itt és most”-ban rejlik, amikor az ember nem rágódik a múlton és nem fél a jövőtől. A múlt és a jövő rabságából a jelen pillanat tudatossága szabadít fel.
Forrás: Váradi Tibor: Szellemtudomány – Az ember és a létezés titkai c. könyv, Beavatás és előfeltételei a tudati lélek korában c. fejezet