A Végső Kérdés, legalábbis számomra, valahogy így hangzik: „Miért is van itt egyáltalán bármi?” Minél többet töprengünk ezen a kérdésen, annál súlyosabbá és frusztrálóbbá válik, és ha valami így képes frusztrálni bennünket, az annak a jele, hogy jó helyen keresgélünk. Mert hát nézzünk szembe a ténnyel: miután megválaszoltuk a fizika törvényeit meg az elemi erőket és a részecskéket érintő összes kérdést; miután kiderítettük az univerzum eredetét és sorsát; megoldottuk az idő és tér rejtélyét; és szépen találkoztunk földön kívüli szomszédainkkal (feltéve, hogy léteznek) – az elefánt még mindig itt marad a szobában, és ránk szakad a behemót nagy kérdés: ez az egész mindenség vajon miért van egyáltalán? Nem könnyű, de nyugodtan elképzelhetünk egy másféle helyzetet, ahol soha semmi nem volt, semmi nincs, és semmi nem is lesz. Lenni vagy nem lenni, tényleg az itt a kérdés. És ha igazán választ akarunk találni rá, akkor gyaníthatóan még a Bölcs Elménél is bölcsebb megoldást kell kiagyalnunk.
Forrás: Michael Hanlon: A Galaxis Útikalauz tudománya c. könyv, utolsó bekezdés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése