Funkcióváltozás

A komplex szerveknél és szerkezeteknél van egy fontos szempont. Tegyük fel, hogy ha egy olyan bonyolult szerkezet nem is, mint az óra, de egy fogaskerék létrejöhet homokszemcsékből magától a sivatagban. Minek? Ha nincs meg hozzá az a szerkezet, a rugók és áttételek rendszere, amelyben a fogaskeréknek értelme van, akkor minek a fogaskerék? A szemben ugyanígy előfeltételezik egymást az alkatrészek. Vagyis komplex szervek csak egységes egészként tudnak működni. A szárny kialakulására nem az a magyarázat, hogy az az állat, amelyiknek volt egy kicsike bőrredője, több gyereket hagyott hátra, mint amelyiknek nem volt, így aztán a darwini szelekció révén, egyre nagyobb bőrredők jöttek létre, mígnem kialakult a szárny, amellyel már repülni is lehetett. A történet nem így működik, ugyanis azt tételezi fel, hogy valamelyest a közbülső bőrredő-változatokkal is lehetett repülni, holott nem.

A modern biológia szerint nem úgy kell elképzelni ezeket a komplex szerveket, mint adott funkció megvalósítására tett óriási erőfeszítés eredményeit. Nem így alakulnak ki, hanem tulajdonképpen véletlenül, melléktermékként. A tipikusan sikeres történetek az evolúcióban funkcióváltozási történetek. Darwin is megemlít sok ilyen példát. Funkcióváltozáson azt értjük, hogy egy adott szerv adott kialakultsági fokon meghatározott funkciót lát el, később azonban más szerepet vesz fel. A gyíkok szárnya eredetileg valószínűleg hőszabályozásra szolgált. Ma is vannak a gyíkok szárnyszerű szerkezeteinek hőszabályozási funkciói.

Ugyanakkor, ami a szárnyat illeti az sem igaz, hogy teljesen kifejlett szárny kell ahhoz, hogy egy állat repülni tudjon. Siklani is lehet. Ezt teszik a különféle makik és gyíkok a fákon vagy a fák között. A legfontosabb az energia, amivel az élőlények takarékoskodni szoktak. Fákon úgy közlekedni, hogy lemászok az egyikről és felmászok a másikra, hihetetlen energiapocsékolás volna. Ha két fa túl messze van egymástól, kicsi bőrredővel meg lehet segíteni az ugrást, és ezzel evolúciós előnyhöz jutni.

Forrás: Mindörökké evolúció című kötet, Kampis György: Unintelligens tervezettség