Az elmének eredendően kettős természete van. Az igaz és végső természete a tisztaság és a teljesség megtapasztalása, de ugyanakkor az elme ennek ellenére, kezdettől fogva zavaros állapotban van. Az elme tisztasága csak céltudatos törekvéssel, neveléssel és képzéssel valósítható meg. Elménk hasonlít az aranyat tartalmazó érchez, amelyből a tiszta aranyat csak gondos tisztítással nyerhetjük ki, és bár az arany kezdettől fogva benne van az ércben, igazi értéke csak a tisztítás és megmunkálás után válik hasznunkra.
Forrás: Csöpel Láma, Kovács Imre Barna: Titkos tanítások magyar mesékben c. könyv, Bevezetés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése